A yorkshire terrier megjelenése

A yorkshire terrier megjelenését amerikai és brit fajtastandard is szabályozza. Ezek leglényegesebb pontjai a következők:

 

Vérmérséklet: élénk, kiegyensúlyozott. Minden tenyésztő elsődleges célja kiegyensúlyozott idegrendszerű, terriernek megfelelő temperamentumú kutyák tenyésztése. Szükséges lenne a tenyésztésből kivonni az ennek a követelménynek nem megfelelő egyedeket, ezt a célt szolgálja a több országban már működő rendszer, mely szerint még a Champion kutyáknak is meg kell jelenniük a tenyészszemlén. Ugyanis a kiállításokon nem minden esetben van mód ezeknek a hibáknak a kiszűrésére.

Fej: a yorkshire terrier feje mindig kicsinek látszik a testhez képest. A lényeg a viszonyítás. Ha a fej arányaiban túl nagy, akkor a yorkie inkább a silky terrierre hasonlít, elveszítve a yorkie-ra jellemző bájos vonásokat. Nem lehet a pofa sem túl hosszú, sem olyan rövid, mint a pekingié.

Szem: a szem széle mindig fekete, mintha ki lenne festve. A szem nem dülledhet ki. A világos szem nem ronthatja el a yorkie-ra jellemző intelligens kifejezést. Aki látott már világos szemszínű yorkie-t, az egyet fog érteni azzal a véleménnyel, mely szerint ezek a kutyák félénk, riadt benyomást keltenek.

Orr: a yorkie orra mindig fekete. A barna vagy hússzínű orr hibát jelent, és általában együtt jár a szőrzet nem megfelelő pigmentációjával.

Fülek: kicsik, V alakúak, nem ülnek túl messze egymástól. Eszerint a fülek a fej méretével arányosak, nem lehetnek olyan nagyok, hogy meghajoljanak, szétálljanak. A túl kicsi fül sem kívánatos.

Száj: az ollós harapás a kívánatos. Sajnos a nem megfelelő harapás (fogzáródás) öröklődik, ezért ezeket a kutyákat ki kell zárni a tenyésztésből. Ezenkívül ez a hiba a kutya általános megjelenését is rontja, valamint esetenként komoly egészségi problémákat is okozhat.

Nyak: a nyak megfelelő hosszát igen nehéz megadni. A nyaknak arányosnak kell lennie a test többi részéhez, úgy hogy a kutya tartása büszke, elegáns legyen.

Test: a nyak mindig a teljesen egyenes felső vonalba csatlakozik. E szerint a yorkshire terrier teste a teljesen egyenes, feszes hát a kívánatos. Ha a hát vagy az ágyék akárcsak kissé hosszú, a hát már nem egyenes, és a mozgás sem megfelelő.

Végtagok: a mellső végtagok teljesen egyenesek mind elöl-, mind oldalnézetből. A hátsó végtagok hátulról vizsgálva egyenesek, oldalnézetből némileg íveltek a csánknál. A túl egyenes csánk vagy a kívánatosnál nagyobb ív ízületi problémákra utal.

Mancs: kerek, némileg hasonlít a macskamancshoz. Gyakori hiba a yorkshire terriereknél, hogy a mancs kifelé fordul. A karmok fekete színűek, a fehér karmok a pigmentáció hibáját jelzik, amely jelentkezhet a szemeknél és a szőr színében is.

Farok: némileg a hátvonal fölött hordott. Eszerint nem kívánatos a mostanában oly divatos, igen magasan, szinte zászlószerűen tartott farok. A farok csonkolásával kapcsolatban igen sok a vita, némely európai országban már tiltják a különféle kozmetikai műtéteket, és a kiállításokra sem nevezhető csonkolt farkú kutya.

Mozgás: a yorkshire terrier mozgás közben is mutassa élénk mivoltát. Nem kívánatos a tipegő, botladozó, bizonytalan járású kutya. Mozgás közben is fontos az egyenes felső vonal.

Szőr és szín: a kívánatos az acélkék, selymes szőr. Ez a minőség tapintásra olyan, mint egy darab valódi selyem: egyszerre kemény és finom. Színe akár a csiszolt vasé vagy a sötét metálszürke autóé.

Könnyű felismerni a gyakori, ám nemkívánatos ezüstkék színt. Ez a szín igen korán elkezd világosodni, gyakran már egész kis kölyökkorban észrevehető. Hajlamos a hullámosodásra, érintésre puha.

A gyapjas szőr igen nehezen kezelhető, nem vékony, nem hullámosodó, ám hajlamos a csomósodásra. Sötét, gyakran fekete és fénytelen. Mivel nagyon puha tapintású és nagy mennyiségű, már a csöpp kölyök is igazi „szőrgombolyagnak” tűnik.

A cser színnél gyakorta előforduló hiba, ha nem világosodik fokozatosan a tövétől a vége felé. Ez az ún. „black tan”, ami a kutya összhatását keményebbé teszi.